81. Re: Why Non-Euclidean Space? or chapter 13 of Weinberg's _Gravitation and Cosmology_ Chaverondier Let me quoteMichel Mizony and Gilbert Arsac, Institut girard desargues, UPRESA 5028 http://www.lns.cornell.edu/spr/2002-06/msg0041989.html

Date Prev Date Next Thread Prev Thread Next ... Thread Index Re: Why Non-Euclidean Space? Subject : Re: Why Non-Euclidean Space? From : bernard.chaverondier@wanadoo.fr (chaverondier) Date : Mon, 3 Jun 2002 18:33:00 +0000 (UTC) Approved : spr@rosencrantz.stcloudstate.edu (sci.physics.research) Message-ID a883a4e1.0206010118.7f79f8b1@posting.google.com Newsgroups : sci.physics.research Organization : http://groups.google.com/ References http://www.desargues.univ-lyon1.fr/home/mizony/m.mizony.html Follow-Ups Re: Why Non-Euclidean Space? From: jthorn@galileo.thp.univie.ac.at (Jonathan Thornburg) Re: Why Non-Euclidean Space? From: jthorn@galileo.thp.univie.ac.at (Jonathan Thornburg) Re: Why Non-Euclidean Space? From: Prev by Date: Re: decoherence and the double slit experiment Next by Date: Re: Grassmann numbers and other questions Prev by thread: Re: Why Non-Euclidean Space? Next by thread: Re: Why Non-Euclidean Space? Index(es): Date Thread

82. KöMaL - Kós Rita: Kúpszeletek és Dandelin-gömbjeik megorzésében az utókor számára. girard desargues (15931662).Lyoni születésu építész- és hadmérnök volt. 1626 és 1650 http://www.komal.hu/cikkek/dandelin/tortenelem.h.shtml

Rendelje meg a KöMaL-t! Kúpszelet-történelem A kúpszeletek kb. 2350 éves történelmében sok ismert névvel találkozhatunk. Róluk (is) olvashatunk a következõkben. Menaikhmosz (i.e. 350 körül) Eukleidesz (i.e. 365?-300?) Szürakuszai Arkhimédész (i.e. 287-212) Pergei Apolloniosz (i.e. 260-190) ... Bolyai János (1802-1860) Menaikhmosz (i.e. 350 körül) A híres matematikus, Eudoxosz (i.e. 400?-347?) volt a mestere. Testvére, Deinosztratosz a kör négyszögesítésével örökítette meg nevét. Menaikhmosz egy másik híres problémával foglalkozott: a kockakettõzéssel. Másodállásban Nagy Sándor egyik nevelõje volt. Proklosz szerint Menaikhmosz jelentõsen továbbfejlesztette a geometriát, munkái azonban nem maradtak fenn, így ,,csak'' a kúpszeletek felfedezését tudhatjuk övének. A forgáskúpokat nyílásszögük alapján három csoportra osztotta: tompaszögû, derékszögû és hegyesszögû kúpokra. Mindegyiket olyan síkkal metszette, ami merõleges valamelyik alkotóra. Így nyerte sorban a hiperbola, parabola, ellipszis síkmetszeteket. Ezeknek a nevét is a kúpok után hegyesszögû, derékszögû és tompaszögû kúp síkmetszetének nevezte. Ennek a három kúpszeletnek néhány tulajdonságát, sõt a szümptómáját, azaz ,,egyenletét'' is meghatározta. Eukleidesz (i.e. 365?-300?)

83. Pronunciation Guide To Mathematicians desargues, girard ? ; Descartes, Rene ; Dieudonne, Jean Alexandre Eugene ? ? ; http://puzzle.jmath.net/math/mathcian/

Pronunciation Guide to Mathematicians:¼öÇÐÀÚÀÇ À̸§ Àбâ Home Math Puzzles Links Contents A B C D ... Abel , Niels Henrik ´Ò½º Ç ¾Æº§ Ackermann , Wilhelm ºôÇ︧ ¾ÆÄ¿¸¸ Agnesi , Maria Gaetana ¸¶¸®¾Æ °¡¿¡Å¸³ª ¾Æ³éÁö Ahlfors , Lars Valerian ¶ó¸£½º ¹ß·¹¸®¾È ¾ËÆ÷¸£½º Ampere , Andre Marie ¾Óµå·¹ ¸¶¸® ¾ÓÆ丣 Argand , Jean Robert Àå ·Îº£¸£ ¾Æ¸£°­ Top B Babbage , Charls Âû½º ¹è¹èÁö Bachet de Meziriac, Claude Gaspard Ŭ·Îµå °¡½ºÆĸ£ ¹Ù¼Î µå ¸ÞÁö¸®¾Ç Baire , Rene Louis ¸£³× ·çÀÌ º£¸£ Banach , Stefan ½ºÅ×ÆÇ ¹Ù³ªÈå Barbier , Joseph Emile Á¶Á¦ÇÁ ¿¡¹Ð ¹Ù¸£ºñ¿¡ Barrow , Issac ¾ÆÀÌÀÛ ¹è·Î Bayes , Thomas Å丶½º º£ÀÌÁî Beltrami , Eugenio ¿¡¿ìÁ¦´Ï¿À º§Æ®¶ó¹Ì Bernoulli , Daniel ´Ù´Ï¿¤ º£¸£´­¸®(º£¸£´©ÀÌ) Bernstein , Felix Æ縯½º º£¸¥½´Å¸ÀÎ Bertrand , Joseph Louis Francois Á¶Á¦ÇÁ ·çÀÌ ÇÁ¶û¼ö¾Æ º£¸£Æ®¶û Besicovitch , Abram Samoilovitch ¾Æºê¶÷ »ç¸ðÀϷκñÄ¡ º£½ÄÚºñÄ¡ Betti , Enrico ¿£¸®ÄÚ º£Æ¼ Bezout , Etienne ¿¡Æ¼¿£ º£ÁÖ Bianchi , Luigi ·çÀÌÁö ºñ¾ÈÅ° Bieberbach , Ludwig Georg Elias ·çÆ®ºñÈ÷ °Ô¿À¸£Å© ¿¤¸®¾Æ½º ºñ¹ö¹ÙÈå Binet , Jacques Philippe Marie ÀÚÅ© Çʸ³ ¸¶¸® ºñ³× Birkhoff , George David Á¶Áö µ¥À̺ñµå ¹öÄÚÇÁ Blichfeldt , Hans Frederick Çѽº ÇÁ·¹µ¥¸¯ ºí¸®È÷ÆçÆ®(ºí¸¯ÆçÆ®) Bolyai , Farkas Wolfgan/Janos Æĸ£Ä«½ º¼ÇÁ°­/¾ß³ë½ º¸¿©ÀÌ (º¼¸®¾ÆÀÌ) Bolzano , Bernhard Placidus Johann Nepomuk º£¸¥Çϸ£Æ® ǶóÄ¡µÎ½º ¿äÇÑ ³×Æ÷¹«Å© º¼Â÷³ë Bonnet , Pierre Ossian ÇÇ¿¡¸£ ¿À½¾Ó º¸³× Boole , George Á¶Áö ºÒ Borel , Felix Edouard Justin Emile Æ縯½º ¿¡µÎ¾Æ¸£ Á㽺ÅÊ ¿¡¹Ð º¸·¼ Borsuk , Karol Ä«·Ñ º¸¸£¼÷ Bourbaki, Nicolas ´ÏÄݶó ºÎ¸£¹ÙÅ°

84. Web Több elismerés mellett a Királyi Tudományos Akadémia tagjává választottákBrüsszelben, 1825ben. desargues, girard (1593-1662). http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/speckoll/1998/geometria/web.htm

LOBACSEVSZKIJ HILBERT STEINER PITAGORASZ ... HEAWOOD nyelven. (Kr.e. 290/280-Kr.e.212/211) Az (Kr.e. 262?-190?) Pappos Ptolemaiosz ' nemeuklideszi geometria Bolyai Farkasnak ... hiperbola -ra, ahol Monge Pascal Cauchy, Augustin Louis Sorbonne ... Dandelin, Germinal Pierre foglalkozott. Quetelet Desargues, Girard axonometria 1648-ban jelent meg. Pascal Pappos Elemek Hilbert ... Kempe Foglalkozott Heron Hilbert, David Az A Jordan, Marie Ennemond Camille Francia matematikus, az Kleinre Galois Klein, Felix Jordan ... Galois A Riemann Lambert, Johann Heinrich Legendre, Adrien-Marie Lobacsevszkij, Nikolaj Ivanovics ... Mohr, Georg Mohr levelezett Tschirnhaus Leibniz -zel is. Monge, Gaspard Gauss von Staudt Pappos ... Pascal, Blaise . A Leibniz Pitagorasz (Kr. e. 580/570-500) "pythagoreusi iskola" Az Theano Poincare, Henri Sorbonne divergens sorok ... Hensel Steinitz a (Kr.e. 624?-546?)

85. BOSSE, Abraham, Manière Universelle De Mr Desargues, Pour Praticquer La Perspec 'Abraham Bosse (16061676) published the theorem developed by his friend GirardDesargues stating that the three points of intersection of pairs of http://www.polybiblio.com/watbooks/1877.html

'Abraham Bosse (1606-1676) published the theorem developed by his friend Girard Desargues stating that the three points of intersection of pairs of corresponding sides of two triangles lie along the same line if and only if the three lines jointing pairs of corresponding vertices of the two triangles intersect at one point. Later known as Desargues's Theorem, this result is a fundamental theorem of projective geometry' (Parkinson). Among other tropics treated are the optical compass and the aerial perspective of colours. Abraham Bosse, who taught perspective at the Académie royale de peinture et de sculpture in Paris, was both an outstanding engraver and an accomplished geometrician. He was the engraver of several works published by the newly formed Académie des sciences. All of the illustrations in the present work were designed and engraved by him. Berlin Catalogue 4716; Fowler 56; Hofer Baroque book illustration p 31; Parkinson Breakthroughs p 88; Vagnetti EIIIb44; NUC: DLC NN WU MB KU InU IaU MH"> W. P. Watson Antiquarian Books

86. TEOREMA DE DESARGUES en punts alineats. El teorema de desargues, gràcies a l´arquitecteGirard desargues (15911661), relaciona els dos conceptes http://www.xtec.es/~jdomen28/teoremadedesargues.htm

TEOREMA DE DESARGUES Quan les rectes AA´, BB´ i CC´ que passen pels vèrtex corresponents de dos triangles ABC i A´B´C´ concorren en un punt O, els costats corresponents es tallen en punts d´una recta. Es diu que dos triangles estàn en perspectiva des d´un punt si les rectes que uneixen els punts són concurrents. També es diu que dos triangles estàn en perspectiva des d´una recta si els parells formats per rectes corresponents es tallen en punts alineats. El teorema de Desargues gràcies a l´arquitecte Girard Desargues (1591-1661), relaciona els dos conceptes: Si dos triangles estàn en perspectiva des d´un punt, aleshores estàn en perspectiva des d´una recta. O també, Si dos triangles estàn en perspectiva des d´un punt, i si els seus parells de costats corresponents es tallen, aleshores els tres punts d´ intersecció estàn alineats. Aquestes figures mostren dos triangles que cumpleixen el teorema de Desargues: El recíproc del teorema de Desargues també es cert: Si dos triangles estàn en perspectiva des d´una recta, i si cada parell de vèrtex corresponents estàn units per rectes que es tallen, els triangles estàn en perspectiva des del punt d´intersecció d´aquestes rectes.

87. Teorema De Desargues Translate this page puntos alineados. El teorema de desargues, debido al arquitecto Girarddesargues (1591-1661), relaciona los dos conceptos Si dos http://www.ual.es/~jlrodri/Cinderella/Proyectiva/Teorema de Desargues.html

Teorema de Desargues perspectiva desde un punto si las rectas que unen los puntos son concurrentes (se cortan en un punto). perspectiva desde una recta si los pares formados por rectas correspondientes se cortan en puntos alineados. El teorema de Desargues, debido al arquitecto Girard Desargues (1591-1661), relaciona los dos conceptos: habilite Java para una constructión intereactiva (con Cinderella). habilite Java para una constructión intereactiva (con Cinderella). Teorema de Brianchon Teorema de Pascal Teorema de Pappus

88. S46preface The main talks were given by Meinolf GECK and JeanLouis NICOLAS (InstitutGirard desargues, Lyon). Both of them gave two lectures http://www.mat.univie.ac.at/~slc/wpapers/s46preface.html

A  B  C  D  E  F  G  H  I  J  K  L  M  N  O  P  Q  R  S  T  U  V  W  X  Y  Z

Page 5     81-88 of 88    Back | 1  | 2  | 3  | 4  | 5